Zsombolya város Románia nyugati részén van, Bukaresttol 572 km-re vasúton illetve 600 km-re közúton, a 20°38′ keleti hosszúsági illetve a 45°46′ északi szélességi fokon. Temes megyén belül, annak nyugati sarkában helyezkedik el, 39 km-re (vasúton) a megyeszékhelytol Temesvár megyei jogú várostól. 

 


Földrajzilag Zsombolya a Bánáti Alföldön, a Temes és a Maros Alföldjének találkozásánál helyezkedik el. A két domborzati egység közötti határvonalat települések egyvonalú sora jelzi: Nagyköcse-Gyertyámos-Temeskenéz. A város átlagos tengerszint feletti magassága 82 méter. Mivel fontos kommunikaciós vonalak keresztezodésén fekszik, melyet Romániát kötik össze a volt jugoszláv térséggel, igy egy fontos határmenti vasúti és közúti csomópont Románia és Szerbia határán.

 

 


A román városi rendszerben Zsombolya a kis városok kategóriájába tartozik a maga 20.000-nél kevesebb lakosával, ezzel országos szinten a 175. helyen áll az ország 261 városából. Temes megye szintjén Zsombolya a lakosok száma szerint a IV. helyen áll (11.113 lakos 2002-ben) ,Temesvár, Lugos és Nagyszentmiklós mögött. A megye összlakosságának a 1,5%-át illetve városi lakosságának a 2,5%-át teszi ki. ului.

 

 

 


Földtanilag a felső réteg erosen tagozódott és nagy tektónikus mobilitás jellemzi. Domborzati szempontból a Zsombolyai Alföld része, mely a Maros Alfoldjének alegysége és amely a Bánsági Alföld északi részét képezi

 

 

 


A város klimáját egy évi 10,7ºC-os átlaghomérséklet és 570 mm-es csapadék jellemzi. Vizrajzilag jelentosek a mély felfele haladó és geotermális vizek.

A növényzet zöme sztyeppés gyep, mely nagy részét a mezogazdasági termesztés foglalja el. A talaj nagyon termékeny, a csernóziumok kategóriájába tartozik.

 

 

 


A város elso torténelmi emlitése 1332-re nyúlik vissza. Az 1766-os betelepitésekig Chumbul, Chombol, Csomboly, Zsomboly néven ismert. A német betelepitésekkel egyidejuleg veszi fel a Hatzfeld, majd 1924-ben a Jimbolia nevet.1857-ben adják át Románia egyik elso vasútvonalát mely Zsombolyát Temesvárral köti ossze. Az elso ipari egység – a „Bohn & Co” téglagyár 1864-ben létesül (késobb „Ceramica”). A XVIII.-ik század második felét a lendületes városrendezési és urbanisztikai fejlodés jellemzi.

 


A város épitészeti öröksége sajátos izlésű épületekkel – mint például a „Csito” kastély (1863), A Közigazgatási Palota (1878), Szent Flórián szobra (1866) stb. – gyarapodik.

1944 után Zsombolya fontos ipari központtá növi ki magát, és demográfiailag Temes megye harmadik városává lép elo (15.259 lakos 1981-ben). Az utóbbi években, az 1989 decemberi forradalom után a város jelentos gazdasági, politikai és társadalmi változásokon ment keresztül. A város jelenét a pozitiv kilátások jellemzik ami a külföldi beruházásokat, a közmuvesitést és a város általános fejlodését illeti.

 


Gazdasági szempontból, a mezőgazdaság elsődleges fontosságú. A mezőgazdasági terület 9735 ha, amiből 97% szántóterület, 3% legelő és rét.
Az ipart továbbra is a könnyűipar jelenti városunkban (cipőgyártás, készruha és textilipar) elektronika és elektrotechnika, mechanika valamint műanyaggyártóipar.

A város legjelentősebb üzemei a Vogt Electronic Románia –
elktronikai alkatrészgyártás –, Ciocanul Prodimpex – cipőgyár –, CRH – gépkocsi alkatrészgyár, Halm Technologie – szivattyúgyár, Ani Fashion– készruhagyár, Faulhaber Motors – mikromotorgyár, Kabelsysteme Hatzfeld – audiovideo huzalgyár.

Sorrendben és kihasználásban a harmadik gazdasági ágazat a vasúti szállítás, mivel Zsombolya rendelkezik mellék vasúti ágakkal, mint a Temesvár-Zsombolya-Kikinda (Szerbia) és a Zsombolya-Lovrin között futó vasútvonal. Zsombolya be van kötve az 59A, Temesvár – Zsombolya– Srbska Crnja (Szerbia) és az 59C, Zsombolya Nagyszentmiklós nemzetközi autópályákhoz. Lovrinnal, Zsombolyát a DJ 594-es megyei autópálya köti össze.

 


A városban öt óvoda működik, egy I-VIII osztályos általános iskola, ahol több mint 1000 gyermek tanul és egy középiskola, ahol több mint 1200 tanuló tanul.
A líceum különleges felszereltséggel van ellátva, amit kormányzati illetve németországi pályázati alapból rendeztek be. Itt működik a szakiskola is, amelyben számítógépes, elektrotechnikai, elektronikai, mechanikai tanosztály, valamint heggesztő, mezőgazdasági gépjavító tanműhely van.


 

2004-ben a városi önkormányzat a Banat-Ripensis kistérségi Fejlesztési Egyesülettel partnerkapcsolati társulás keretén belül kidolgozta és megjelentette Zsombolya város fejlesztési stratégiáját. A városi önkormányzat a városban működő civil szervezetekkel öt szociális központot hozott létre, ahol egyrészt fogyatékos gyermekek és fiatalok, másrészt szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint idős emberek kapnak segítséget és ellátást.

A lakosság orvosi ellátását öt orvosi szakrendelő, négy magán
fogászati rendelő és egy városi kórház biztosítja.


Az utóbbi években, a városban egy valóságos kulturális élet
újjászületésének a jelei mutatkoznak, néhány rendkívül aktív művelődési intézmény jóvoltából. Ezek között van elsősorban a Városi Művelődési Otthon, négy múzeum, egy irodalmi kávéház és a Városi könyvtár. Külön említést érdemel a „Petre Stoica” román-német kulturális alapítvány, amelyet a román irodalmi élet egyik legnagyobb kortárs költője, Petre Stoica vezet.

Petre Stoica számtalan hazai és nemzetközi irodalmi díj kitüntetettje. Az alapítvány leltárában 16.000 román és német nyelven írt könyv található, ezek közül sok nagy értékű bibliofil kiadás, továbbá egy érem, egy bélyeg, egy térkép és egy ex-libris gyűjtemény, rendkívülértékes kéziratok, képzőművészeti alkotások, valamint muzeális értékű háztartási eszközök gyűjteménye.

Az alapítvány büszkesége továbbá az a dokumentumokat, fényképeket, leveleket, plakátokat, régi újságokat felölelő hatalmas anyag, amely Zsombolya polgárainak életéről mesél a kezdetektől, egészen napjainkig. Az önkormányzat támogatja továbbá
az alapítványt egy Romániai sajtómúzeum létrehozásában.


Zsombolya számos, immár hagyományosnak számító
rendezvénynek ad otthont, mint a zsombolyai autós rally, a blues fesztivál (Jimbo-blues), a Zsombolyai napok – a város ünnepe, az Ignác-napi böllérverseny, a karácsonyi ”Ó, te szép fenyő” fesztivál.

A város sportolási igényeit egy 1000 férőhelyes sportpálya,
egy iskolai sportcsarnok, termálvizes úszómedencék, valamint egy
felépülőfélben lévő városi sportcsarnok elégíti ki.


A városban számos igényes kiszolgálást nyújtó étterem és kávézó, valamint egy három csillagos szálloda működik.

A város elkötelezte magát számos együttműködési egyezmény
mellett: Nagykikindával (Szerbia), Törökkanizsával (Szerbia), Pusztamérgessel (Magyarország), Gundelfingennel (Németorzág) és folyamatosan keres új lehetőségeket ilyen megállapodások
megkötésére.

Muzeul Presei

G.A.L Banat West

Publicații

Meteo

Vremea in Jimbolia